Az Egyesült Államok elrendelte, hogy az Ukrajnában szolgálatot teljesítő amerikai diplomaták családtagjai hagyják el az országot az orosz katonai beavatkozás veszélye miatt.
A washingtoni külügyminisztérium arról számolt be, hogy a kijevi külképviseleten dolgozók rokonainak haza kell térniük, és önkéntes alapon a kisegítő személyzet tagjai is távozhatnak a kormány költségén.
A tárca emellett azt tanácsolta az amerikai állampolgároknak, hogy ők se maradjanak a kelet-európai országban. A vasárnapi közlemény szerint az Egyesült Államok nem fog tudni evakuálni mindenkit, az érintetteknek ezért ennek megfelelően kell tervezniük, fontolóra véve a kereskedelmi lehetőségeket.
„Ezek elővigyázatossági intézkedések, amelyek semmilyen módon nem ássák alá az Ukrajna melletti elkötelezettségünket” – hangsúlyozta a minisztérium egyik magas rangú munkatársa.
Újabb műholdfelvételek az ukrán határnál felsorakozó orosz páncélosokról
Az illetékes nem közölte, hány amerikai tartózkodhat Ukrajnában, ugyanakkor leszögezte, hogy a nagykövetség továbbra is zavartalanul fog működni, így támogatva Kijevet ebben a nehéz időszakban.
Kijelentette továbbá, hogy a biztonsági helyzet jelenleg kiszámíthatatlan, és gyorsan romolhat. „Rendszeresen vannak olyan demonstrációk Ukrajna-szerte, így Kijevben is, amelyek korábban többször erőszakossá fajultak” – mutatott rá.
„Nem azt mondjuk, hogy be fog következni az invázió. Semelyikünk nem tudja, hogy Vlagyimir Putyin elnök hogyan fog dönteni. Az óvintézkedésekkel párhuzamosan továbbra is rendkívül aktívak vagyunk diplomáciailag” – emelte ki.
Az európaiak egyelőre maradnak
A lépést az európai szövetségesek közül egyelőre csak Nagy-Britannia követte.
„Mi nem fogunk így tenni, mivel nem látjuk semmilyen konkrét okát” – húzta alá hétfőn Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, úgy vélekedve, hogy amíg tárgyalások zajlanak Moszkvával, addig nem kell dramatizálni a helyzetet.
A brit külügyminisztérium arról számolt be, hogy a „növekvő fenyegetés” miatt hazarendeli nagykövetsége egyes dolgozóit és családtagjaikat, a képviselet azonban továbbra is működni fog.
Az ukrán külügyi szóvivő korainak és túlzottan óvatosnak nevezte az amerikai döntést.
Oroszország becslések szerint 127 ezer katonát vont össze a megszállt Krím félszigeten és Ukrajna határainak közelében, ami megkongatta a vészharangot a nyugati fővárosokban. Moszkva támogatja a szeparatista fegyvereseket a kelet-ukrajnai háborúban, amely több mint 13.200 emberéletet követelt 2014 óta. Ugyanabban az évben Oroszország illegálisan annektálta a Krímet.
A Kreml tagadja, hogy inváziót tervezne, azonban a közelmúltban jelentősen fokozta harcias retorikáját, miközben egy sor biztonsági garanciát követelt. Ezek között szerepel, hogy a NATO ígérje meg: soha nem veszi fel a tagjai közé Ukrajnát, és a szövetség jelentős mértékben visszavonul Kelet-Európából. Washington és szövetségesei szerint az orosz követelések többsége nem lehet tárgyalási alap.
